A család

Viktor egy nagycsaládba született. A közvetlen környezetében van egy Anyukája, Apukája, Nagyikája, Ata-bátyája, és persze a Lányka. (Édesanyám és testvéreim)

Az élet így hozta, hogy egyelőre együtt lakunk mind. Na nem egymás hegyén hátán, hiszen egy kétszintes házunk van, és Enikő gyakran jön-megy, de nem hármasban vagyunk, ahogy azt a mai normák elvárnák. Sokak szemében nem is ember az, aki úgy vállal gyereket, hogy nincs külön lakásuk, nem tudnak a gyereknek külön szobát biztosítani, stb. Hát, mi ilyen furabogarak vagyunk.

Igyekszem az előnyeit látni annak, hogy együtt vagyunk. Pl. Viktorra sokkal több figyelem jut, a törődést, fejlesztést több oldalról kapja, ahogyan nem utolsó sorban a szeretetet is.

Mindenkitől mást tanul Viktor, és állítom, ennek is köze van ahhoz, hogy ilyen szépen fejlődik.

Hátránya is vannak persze a dolognak. Nehezebb volt a mindennapokba belerázkódni, több embernek kellett egyhez, és egynek többhöz alkalmazkodnia, valamint vannak rokonok, ismerősök, akik azért nem tartják velünk a kapcsolatot, csak telefonon, mert a nagycsaládban élünk, nem pedig csak hármasban. Nem jönnek, nem tudják ezt az életformát, a családomat elfogadni. Az évek során viszont kialakult az, hogy mi se nagyon keressük ezen személyek társaságát, tompul a kötődés, hiszen ha csak egy oldalról van mindez meg, akkor az ember belefásul és megálljt mond.

Apu

Viktor oda van az apukájáért, Apu is a fiáért.  Apu tudja fürdetni, pelenkázni, öltöztetni, etetni… együtt játszanak, repülőznek, kutyáznak, számítógépeznek, Apu orra a legfoghatóbb, és Apuval szokott elaludni Viktor. (te jó ég, én hol vagyok??? :) )

Különleges a kapcsolatuk, aminek nagyon örülök. Zsolt nagyon jó apa, mintaértékű ahogy, és amit csinál Viktorral. Ha sír megnyugtatja, ha jókedvű még jókedvűbbé teszi, öröm rájuk nézni.

Külsőre egyáltalán nem hasonlít Viktor Apura, viszont vannak dolgok, amiben nagyon is. A bioritmusa hasonlóképp állt be neki, ahogyan az étkezési szokásai is hasonlóak, amik persze tőlünk függetlenek. A mimikái is szinte ugyan olyanok, például ugyan úgy ráncolja a homlokát.

Nagyi

Nagyinál nyugszik meg Viktor leginkább, Nagyi az, akire mindig számítani lehet. Amikor a pocakomban volt Viktor, nagyon aktív baba volt, de amint Nagyija (Édesanyám) a közelembe került, teljesen elnyugodott. Az első rúgást majdnem a 31. héten érezte, addig Neki meg se mutatta magát a kis pocaklakó.
Miután megszületett Viktor, szintén megmaradt ez a nyugalom egymás felé.

Egyik éjjel Viktor nem aludt, illetve felébredt hajnali 2 felé. 2-3 hetes lehetett... Apu próbálta megnyugtatni, mondta, hagyjam, majd megoldja, képes rá. Nem is tudom mennyi idő múlva hozta le Viktort, Nagyi kezébe nyomta, hogy "tessék, csinálj vele valamit, nem tudom mit kéne már tennem, nem tudom megnyugtatni."
Viktor belekerült Nagyi kezébe, elcsöndesedett, kikerekedett szemmel ránézett Nagyira, majd kapott Anyukám egy mosolyt, és Viktor nagyokat kezdett pislogni. Néhány percen belül aludt, reggelig fel se kelt.

Nagyi az, aki minden nap mesét olvas Viktornak, akire minden reggel úgy mosolyog Viktor, mintha a Messiást látná, aki ha eteti Manót, áhítattal nézi percekig, akihez úgy tud bújni és simulni, ahogy senki máshoz. Különleges a kapcsolatuk.

Ata-bátyja

Az egyik legnagyobb „szerelem”. J Ha Atát meglátja fülig ér a szája, keze-lába égnek áll, és várja már a játékot. A repülős játék a kedvencük, de szoktak együtt hasalósat is játszani, illetve zenét hallgatni.

Ata nem a klasszikus gyerekzenékkel tömi Viktor fejét, sokkal inkább a saját stílusát ismerteti meg Viktorral.

Atára is bármikor számíthatok, ha csak annyi időre is, hogy ameddig felöltözöm, elmosogatok, stb. vigyázzon Viktorra. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz a kapcsolat köztük, az imádat oda-vissza működik.

És a Lány

Enikő egy érdekes jelenség, fél pillanat alatt kioszt bárkit, de ha Viktorral van, olyan, mint egy édesanya. Észreveszi, hogy mi a baja, szeretgeti, mesél neki, beszélgetnek, ha rosszkedvű megvigasztalja. Viktor is nagyon szereti Lányt, általában ezt „telivigyorral” fejezi ki.

Enikőre is bármikor számíthatok, ha Viktorral kapcsolatos segítségre van szükségem. Sokat van kint húgom Olaszországban, Viktort mindig elhalmozza meglepetésekkel. Apróságok, de nagyon jólesik, hogy gondol a kisfiamra.