2010. december 30., csütörtök

Kata

Katáról ezidáig még nem sok szó esett, így most épp itt az ideje. Kata Viktor Apukájának kisebbik húga, azaz Viktor nagynénije.
Tizenkilenc éves lesz, ezért nagyon elfoglalt, de most mégis ellátogatott Viktorhoz.



Viktor örömmel fogadta, szemmel láthatólag szereti Katát. Labdáztak, sütifalóztak, kukocsosat játszottak, "gyí paci paripásat", sőt, Ő öltöztette át Vackort, mivel az ebéd egy része a ruháján landolt.



Katának szép hosszú haja van, ami természetesen nagyon tetszett Viktornak, így feltétlen meg kellett ragadnia azt. 


Kapott egy ígéretet Viktor, mégpedig, hogy ha nagyobb lesz, elmennek együtt a vidámparkba. Alig várjuk!

2010. december 28., kedd

Huncutos Mókus

Amikor megszületett Viktor, még olyan távoli volt az, hogy huncutkodjon. Eljött az idő, bizony nagy huncut az én kisfiam!

Mindegy neki, hogy éjszaka...



Reggel...


Napközben...


Délután...


Evéskor...


 Fürdéskor...


Vagy csak amikor simán elérte a célját és ölbe került...


Vagy méregdrága keksszel Chivas etetése közben... de állandóan huncutságon jár az ő "mackó esze".


Mindig az kell, ami tilos. Nagy kedvenc a kábel... a piszkos papucs, távirányító, telefon, és  még sorolhatnám.
Kíváncsi vagyok, mikor fedezi fel, hogy a fiókot és a szekrényeket ki is lehet pakolni...

2010. december 25., szombat

Viktor első karácsonya

"Csendes éj! Szentséges éj!
Mindenek álma mély;
Nincs más fent, csak a Szent szülepár,
Drága kisdedük álmainál,
Szent Fiú, aludjál
szent Fiú, aludjál!"



Évek óta ez a dal csendül fel szenteste, és ezt követően szólal meg a kiscsengő, ami jelzi: megérkezett a Jézuska.
Idén se történt másként.

(A fa már 23-án este feldíszül, hiszen amikor kicsik voltunk, el kellett menni otthonról 24-én, hogy a Jézuska nyugodtan tudjon dolgozni... Ez megmaradt, ezt visszük majd mi is tovább.)

A család minden tagja egy helyen várakozik, kivéve Anyukám, aki intézi a dolgokat. Izgatottan vártuk idén is, hogy felcsendüljön a zene, és meghalljuk, ahogy csönget a Jézuska.

Viktort is átjárhatta valami varázslat szerű, mert velünk együtt, csöndben figyelte az eseményeket. Az emeleten, Ata szobájában várakoztunk... és egyszer csak megtörtént, amire vártunk.
Sötét volt, csak a karácsonyfa fényei világítottak, szólt a zene, és a kiscsengő is. Lejöttünk mindannyian, körbe álltuk a fát, és hallgattuk a zenét.



Viktor szemében fantasztikus sejtelmesség tükröződött, nézte a fát, mosolygott, és Ő is csöndben hallgatott. A család összes tagjára mosolygott, leste, hogy mi történik.


Utána következett az ajándékok kibontása. Viktor kapott először ajándékot, aminek szemmel láthatólag nagyon örült.

Ezután Aput ajándékoztuk meg. Viktor egy ideig ragaszkodott Apukája csomagjához, majd beadta a derekát és odaadta neki.


Apu után Nagyija következett. Neki már könnyebben adta, úgy látszik, rájött, adni épp olyan jó dolog, mint kapni.


Viktor nekem is adott egy nagyon szuper meglepetést, ennél aranyosabbat nem is kaphattam voltna. Egy bögre: Legjobb anya felirattal.


Enikő Jézuskája következett. Ő becsomagolta Viktor ajándékát, hogy legyen mit kibontania. Ahogy bontották, Viktor végig nevetett és csapkodott.


Természetesen Ata is megajándékozta Viktort, tőle két matchbox kisautót kapott, meg egy labdát, ami az egyik legjobb barátja lett Viktornak.


Innentől mindenki feltalálta magát. Viktor hagyott bennünket csomagot bontogatni, nagyon tetszettek neki az új játékai, főleg az "Első laptopom" nevezetű, amit kedvére csapkodhatott.


A karácsonyfát is alaposan szemügyre vettük. Sokmindent sikerült megismerni a fán lévő dolgok közül, de úgy gondolom Viktor kedvence egyelőre az angyalhaj volt.


Természetesen a papírok is nagyon izgatták Viktor fantáziáját, de amellett labdázott, legózott,  és formabedobózott Apuval.


 



A Jézuska mindenkinek, még a kutyáknak is hozott ajándékot, (na nem mintha maradéktalanul megérdemelték volna, de hát karácsony van...) így Chivas is kapott meglepetést. Temészetesen Viktor ebből se maradhatott ki.



Nagyon szuperul telt az este, sőt, az egész nap a várakozással, ünnepi ebéddel és vacsorával, az együttléttel, ajándékozással, és azzal, amivel megajándékozott mindnyájunkat a család legfiatalabb tagja, Viktor.

NEKEM LETT IGAZAM! :)





2010. december 24., péntek

Szánkózás

"Gondoltam egy igazán jót,
Húzzuk elő a kis szánkót!
Egyik húzza, másik hajtja,
Csússzunk le a dombon rajta!"

Mivel a téli hónapok legizgalmasabb elfoglaltsága a szánkózás, gondoltuk, Viktornak is feltétlen ki kell próbálnia. Szereztünk egy szánkót, hozzá egy kötelet, és indulhatott is a móka!

(A lehengerlő mosoly Apunak szól)

Minden igyekezetünk ellenére nem aratott hatalmas sikert a szánkózás, pedig még énekeltünk is Viktornak. Először Ata ült fel vele, Apu és Chivas húzták.


 Majd Apu és Viktor szánkóztak. Látni is, hogy ki élvezi jobban a dolgokat...


Hátha az volt a baja Viktornak, hogy nem a megfelelő személy húzza, így cseréltünk, és én is szánkóztam vele egy kicsit.


Nem adjuk fel, idén még próbálkozunk különleges élményt nyújtani Viktornak a szánkózással.

2010. december 18., szombat

Boldog szülinapot Tamara!

Viktor unokatesója, Tami ma lett 4 éves. Íme az ünnepelt.


Az volt a kérése, hogy az egész család legyen ott a szülinapján. Természetesen eleget tett mindenki a kérésének, és megjelent a bulin: Anyukája, apukája, kishúga, (természetes :) ) nagymamája, nagypapája, másik nagymamája, másik nagypapája, egyik dédije, másik dédije, nagynénje Kata, és mi hárman, azaz Zsolt, Viktor és én, sőt, mivel a mi sofőrünk Ata volt a nagy hó miatt, Ő is.

(Dédi, Aranka néni Viktorral)

 (Dédi, Éva, Frida, Viktor, én, Ata, Zsolt anyukája, Szafi és Tara kutya)

 (Zoli, Kata, Éva, Frida és Zoli apukája)

(Jobbra a másik Dédi látszik)

Bár nem mondta Viktor, de szerintem nagyon jól érezte magát a bulin. Legtöbbet Tami apai nagymamájának a kezében volt, úgy tűnt nagyon élvezte, hogy ringatják a fenekét.
Kicsit Fridával is barátkoztak. A babát nem, de egy simit kapott Fridától Viktor.


Jól éreztük magunkat, aranyos volt mindenki, finom volt a torta, és nem utolsó sorban, négyéves lett Tamara!



Karácsonyi ünnepély, és egy buli

A munkahelyemen minden évben nagy jelentőséget kap a karácsonyi ünnepély. Temrészetesen mi se hiányozhattunk e jeles ünnepről.
Először a gyerekek adtak elő egy karácsoyni történetet, majd az igazgatónő, Ági néni mondott el egy mesét.
Viktor az előadást és a mesét is végighallgatta, sőt, még néha figyelt is.

(képek később érkeznek)

Az ünnepség után, az elsősöket látogattuk meg. Ott Rozival volt el sokáig Viktor, ugyanis Rozinak nagyon szuper nyaklánca van.




Miután kinyakláncozta magát, jöhetett a könyv. Ezzel mindig le lehet venni a lábáról, Rozi mesélt Viktornak.


Másnap Apu munkahelyén volt karácsonyi buli. Ez egy kissé nagyobb hagvételű összejövetel, sok-sok néni és bácsi, hangos zene, karaoke, tánc, halászlé, pörkölt, pezsgő és mindenféle ilyesmi dolog.

Viktor kézről kézre járt. Először egy fiatal tanárnőhöz került, majd egy nagydarab húsos bácsihoz, aztán egy laboros nénihez, aztán nem is tudom, de körülbelül 10 ember dögönyözte meg. Sőt, még afroamerikai bácsival, Mikey-val is találkozott, nézett is nagyot, furcsa volt neki nagyon.






Amikor Lajos bácsival (húsos) volt Viktor, történt egy furcsaság. Azt vettem észre, hogy lóg a szájában a cumi, amit nem tudtam mire vélni. Egyszer csak látom, mártják bele a kölyökpezsgőbe Vackor cumiját, és nyomják a szájába. Hát, ez volt az oka a cuminak.

Egyébként evett Viktor: tortát, kenyérsarkát, krumplit, ivott: kölyökpezsgőt és bercsényis almaitalt. Akkor márminden mindegy volt.



Buli után Apu irodájába készülődtünk, ahol Manó birtokba vette az egyik asztalt, ahol volt mindenféle szuper dolog.


Ata jött értünk, akinek Viktor mindig nagyon örül.




2010. december 11., szombat

Fehér cipó, sós túró, éhség ellen nagyon jó!

Igaz, nem sós, hanem banános túrót kapott Viktor ma, életében először.
Mivel kicsit náthás, és az étvágya se olyan kitűnő, úgy gonoltam, ismerkedjen kicsit az önnáló evés örömeivel, egyen, amennyi jól esik neki.
Előkerült az etetőszék tálcája, és egy olyan tányér, aminek az alja tapad, így Viktor szabadon próbálkozhatott anélkül, hogy az összes a nyakába borult volna. Azért így is sikerült minden összekennie.

Először alaposan megnézte mit is eszik, majd megpróbálta kanállal...


A kanalazás annyira nem jött be, ezért kézzel folytatta.



Természetesen Chivas is szeretett volna kapni a túróból, és persze kapott is, mert amint befejeztük az evést, jött romeltakarítani. Lehet, hogy neki több is jutott, mint Viktornak?