Viktor már többször volt hogy nem itthon evett, kicsit előkészítettük arra, hogy majd egyszer eljön annak is az ideje, hogy "rendes" étterembe is elvigyük. Alig volt féléves amikor elkezdtünk vele az IKEA-ba járni.
Tegnap elérkezettnek láttuk az időt, és elmentünk egy igazi étterembe. A Rákóczi Grillházban voltunk.
Viktor mintagyerekként viselkedett. Szépen asztalnál ülve, evőeszközzel evett, pohárból ivott, (ezek itthon is mennek, de mégis na!) amikor választottunk ételt, Ő is jött, nézegette, majd rá is mutatott arra, amihez kedve támadt.
Tésztasalátával kezdett, egy jó nagy tányérral megevett, majd jött a hidegtál, amin volt többféle sajt, sonka, zöldségek. Ezen kívül evett grill húst, birkapörköltet krumplival és desszertként 2 hatalmas evőkanál tejszínhabot.
Kóstolt olívabogyót is...
A cigányprímások Viktornak játszottak. Közel nem merészkedett, Apuval vagy Anyuval nézte őket.
Majd amikor végzett az evéssel, kérte hogy "leszáll" és elmehetett sétálni. Zsebre tett kézzel jött-ment, felfedezte az étteremben levő dolgokat. Nem zavart senkit, nagyon rendes kisfiú volt.
A zenészeket nem "merte" megtapsolni, ellenben kiment az előtérbe, és ott leste őket és tapsolta amikor abbahagyták a zenélést.
Vacsora végére egy kis huncutkodásra is marad energiája. Úgy látjuk, hogy nagyon tetszett neki az étterem, kérdésünkre, hogy máskor is eljöjjünk-e, igennel válaszolt.
