Közelednek az ünnepek

Itthon amióta az eszemet tudom, nagy készülődés előzi meg a téli ünnepeket, amik a mi családunkban az évben a legnagyobb jelentőséget kapják. Idén sincs másként, sőt! most valahogy mégnagyobb a készülődés, izgalom, hiszen Viktor élete első karácsonyára készülünk.

Viktorral sokmindent csinálunk együtt, szinte mindent. Együtt főzünk, együtt játszunk, együtt sétálunk, (na nem mintha ezt más nem így tenné) így együtt készülünk az ünnepekre is. Viktorral megyek a piacra beszerezni az adventi koszorúhoz valókat, sőt, ő válassza ki, hogy pl. milyen színú legyen a gyertya, ebből következik, hogy a koszorút is együtt készítjük el.

Természetesen nem csak a koszorúval készülünk a karácsonyra. Már majdnem egy hete előkerültek a karácsonyi mesekönyvek is, mint pl. Kipp-kopp karácsonya, vagy a Mese a Télapóról, illetve a "Süss fel nap, és a Búj-búj zöldágot" felváltották az "Éj mélyből földzengő, valamint az Esik a hó térdig ér már" című dalocskák. Különösen tetszenek Viktornak a karácsonyi könyvek, hiszen sokkal színesebb, kontrasztosabbak a képek benne.

Nem maradhat el a fotózkodás sem így karácsony előtt, ezért készítettem Viktorról beállított, kicsit komolyabb képeket is, amiről sokan azt hitték, hogy műtermi felvételek. Ezek szerint nem csak a fotóalany volt ügyes, hanem a fényképész is.

Idáig minden évben dec. 24-én Zsolt szüleinél kezdtük az ünneplést, majd folytatódott itthon. Idén más lesz, szentesete végig itthon leszünk, mégpedig Viktor miatt.

Fontosnak tartjuk, hogy a karácsony varázsát először tőlünk, a szüleitől kapja meg Viktor, mégpedig ott, ahol lakik, ahol a mindennapjait tölti, azokkal az emberekkel, akikkel együtt él. Először itthon járja át őt is az izgalom, először itthon hallja meg, ahogy csönget a Jézuska, először itthon lássa a karácsonyfát, és hallgassuk végig együtt a Csendes éj-t, először itthon bonthassa ki az ajándékokat. Mi szeretnénk megadni neki ezt a varázslatos élményt, és önző módon, mi is szeretnénk, ha ez lenne még nagyon sokáig Viktor ajándéka nekünk, hogy ezeket a dolgokat először mi láthatjuk. 

Sok embertől hallom, hogy ne éljem bele magam, Viktor ebből még úgyse fog fel semmit, nem fogja érdekelni, ugyan olyan lesz számára minden, mint amilyen az év összes többi napja, stb...
Nekem erről teljes mértékben más a véleményem, és hiszem, hogy a szülőktől, valamint a környezet hozzáállásától függ, hogy a baba hogy éli meg akár az első karácsonyát.
Ahogyan megérzi a gyerek, hogy feszültek vagyunk, vagy épp jókedvünk van, azt is megérzi, hogy izgatottak vagyunk és nyugalom, boldogság járát bennünket.
Nekem bőségesen elég lesz egy mosoly, vagy ahogy csillog a szeme szenteste, és pont ezek a dolgok fogják számomra biztossá tenni, hogy Viktor érzi, karácsony van.
Meglátjuk kinek lesz igaza...