Ma a Városligetben sétáltunk,és megkívántam a perecet, gyorsan vettem is egyet magamnak. Viktor csak leste, majd gondoltam, adok neki... letörtem egy részt, amin nem volt semmi só, és a kezébe nyomtam. És igen! Tetszett neki, nyammogta, rágta, szopogatta, forgatta, nézegette.
2010. november 4., csütörtök
Ha már egyszer előbújt a fogacska, használjuk is azt!
Támadt egy huncut ötletem a napokban, mégpedig az, hogy lassan, de biztosan adni kéne Viktornak kiflivéget, hadd csócsálja. Hiszen van neki foga is...
Ma a Városligetben sétáltunk,és megkívántam a perecet, gyorsan vettem is egyet magamnak. Viktor csak leste, majd gondoltam, adok neki... letörtem egy részt, amin nem volt semmi só, és a kezébe nyomtam. És igen! Tetszett neki, nyammogta, rágta, szopogatta, forgatta, nézegette.
Persze árgus szemekkel néztem, nehogy nagyobbat harapjon és lenyeljen egy nagyobb darabot, de ez szerencsére nem történt meg. Úgy tűnik, ízlett Viktornak a perec.
Ma a Városligetben sétáltunk,és megkívántam a perecet, gyorsan vettem is egyet magamnak. Viktor csak leste, majd gondoltam, adok neki... letörtem egy részt, amin nem volt semmi só, és a kezébe nyomtam. És igen! Tetszett neki, nyammogta, rágta, szopogatta, forgatta, nézegette.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése