2010. november 5., péntek

Hurrá, nyaralunk - azaz túléltük légzésfigyelő nélkül is (2010.11.01-02)

Zsolt szerzett egy kis meglepetést, mégpedig, hogy utazunk! Már érgebben beszéltünk róla, hogy nyáron nem, de ősszel, az őszi szünetben lemegyünk Egerbe nyaralni. Akkor már Viktor is nagyobbacska lesz, nem lesz se túl meleg, se túl hideg.

Eljött az őszi szünet, kiment a fejemből még a nyaralás gondolata is, amikor egyszercsak Zsolt mondta, másnap reggel indulunk. Összekészültünk, és nekifogtunk az útnak. Először autómosó, hogy szép kocsival mehessünk. Viktor Apu ölében ült, hiszen nagy hangja is van a gépnek, nameg hirtelen közelít az óriási kefe...
Érdeklődő volt Viktor, nem sírt, sőt, vigyorogva nézte az újdonságot.



Az úton lefele volt játék, alvás, nagy vigyorok Apu hangjára, aki énekelt Viktornak.


Miután megérkeztünk, elrendezkedtünk, indultunk Szépasszonyvölgyébe borozni. A pincék bejárása előtt megebédeltünk, Viktor húslevest evett, mi pedig vörösboros szarvaspörköltöt.



Nem sokk, összesen 4-5 pincébe tudtunk bemenni, mert Viktor nehezen tűrte a fel-le öltöztetést, ez az idő nem a legalkalmasabb a pincézésre, nagy volt a hőkülönbség.
Pincézés után hatalmasat sétáltunk, majd irány vissza a panzióba. Ott kicsit játszottunk, majd jöttek az esti teendők. A masszírozás és a szerelmezés elmaradtak, de a fürdés nem. Viktor Apuval zuhanyzott. Annyira meglepődött ezen az újféle technikán, hogy fürdés után még fázni is elfelejtett.


Megvacsorázott, és hamar el is aludt. Semmiben nem zavarta az, hogy máshol van, másképp csináljuk a dolgokat. Köztünk aludt... Zsolt is aludt,én viszont nem sokat. Egyrészt figyeltem, hogy nem-e fázik Viktor, nem-e fekszik rá valamelyikünk, és temrészetesen, hogy lélegzik-e rendesen. És igen, valószínű ezt tette, hiszen reggel jókedvűen ébredt.



Másnap az egri várat tűztük ki célul. A városban parkoltunk, jó nagyot sétáltunk ott is. A várban nem volt könnyű közlekedni, túl kicsik a kerekei a babakocsinak, így szegény Viktor, mintha centrifugán ült volna mindvégig. Tiltakozni nem tiltakozott, inkább mi nevettünk rajta,


A vár után egy kávézóba ültünk be, ahol Viktor megebédelt... Ez a véleménye az üveges bébiételről:


Eltelt a nap, indultunk haza. Nagyon szuperul éreztük magunkat, sőt, Zsolt mégjobban, olyannyira, hogy rákövetkező nap, Atával folytatták az egri borozgatást, azaz leutaztak ők is 2 napra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése