Arra gondoltunk, hogy mivel Viktor olyan barátságos kisfiú, ha találkozik valakivel, itt az ideje, hogy köszönjön is neki.
Mivel egyre koordináltabb a mozgása kipróbáltuk, vajon össze tudja-e már mozdulatot a kimondott szóval egyeztetni. Úgy tűnik igen.
Igaz, tíz esetből még csak ötször sikerül pápát inteni, de úgy tűnik, ezek a mozdulatok már egyre tudatosabbak számára.
Temrészetesen kell ehhez, hogy ne épp el legyen valami fontos dologgal foglalva, épp ne folyjon a víz, ne legyen Chivas vagy egyéb zavaró állat körülötte, vagy egyszerűen csak kedve legyen hozzá.
Ma plédául a doktornénitől pápával köszönt el, ami nem véletlenszerű csapkodás volt már részéről.
Tanuljuk a "tapsi-tapsit" is, de ahhoz még elégy ügyetlen Viktor, hogy egymáshoz üsse a kezecskéit, így amit ér, azt tapsizza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése