2011. január 24., hétfő

Az én igazi nagynéném: Hédi

Viktornak van ám mégegy nagynénije, akit én nagyon szeretek, és úgy vettem észre Viktor is. Ő pedig nem más, mint Hédi.
Hédi Apukám legkisebb lánya, azaz Atabátya, Lány és az én (kis)testvérem.


Ma találkozott családunk két legfiatalabb tagja. Első pillanattól kezdve nagyon tetszett Viktornak Hédi, egy pillanatig nem zavarta, hogy Ő cipelte a fiatal úr sejhaját ide-oda.


Meg kell hogy mondjam, Hédi nagyon ügyesen és aranyosan bánik Viktorral. Igazi szuper jó nagynéni!

Először perecet adott Vackornak, majd játszani indultak. Az üres ásványvizes üveg nagyon jó mókának bizonyult, majd amikor ezt megúnta Viktor, jöhetett a jól bevált takarítás.


Hédi bevezette a seprű és a lapát helyes felhasználásának rejtelmeibe, ám ez Vackort egy kicsit sem hatotta meg. Azt tette, amit mindig is szokott: rágta az eszközöket.



Rágás közben Robinson Cruose világába is elkalauzolta Manót...
  

Miután "kitakarítottak", Hédi a telefonján mutatott Viktornak képeket. Ez is nagyon tetszett neki, szeret minden olyan dolgot, amin gombok vannak.



Az újdonságok sora kimeríthetetlen volt. Képnézegetés után egy repülőt kapott Viktor, amit természetesen alaposan meg is rágott.


Hamar eltelt a délután. Viktor annyira jól érezte magát, hogy mire kiértünk a sarokra, el is aludt, és egész úton dolgozta fel Hédi által nyújtott élményeket.
Amint jobb idő lesz, könnyebb lesz jönni-menni, remélem alkalom nyílik arra, hogy ismét találkozzon a két legfiatalabb egymással.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése