2011. december 25., vasárnap

Karácsony

Minden szuper volt, fantasztikus esténk volt! 
Délután egy kicsit korábban kelt Viktor, de sebaj, fent játszottunk vele, majd átmentünk Atához, ott szoktuk várni a Jézuskát. 
Szépen felöltöztünk, majd egyszer csak megszólalt a zene, megcsendült a kisharang. Először nem figyelt Viktor, majd amikor rávettük, hogy hallgatózzon, felfigyelt rá. 
Lejöttünk, ahogy tervbe volt csak a karácsonyfa világított. Viktor nézte, nézte a fát, mutatóujja tövig a szájában volt, majd mondogatni kezdte: ott ott oda, oda. Az ölemben volt, majd átkéredzkedett Nagyijához. Nekiálltunk bontogatni, illetve Viktor. Azt hittem nem fogja meghatni a csomagolás, de tévedtem. Mindenkinek segített egy kicsit. 


Az övéit bontottuk ki először, (két ajándék be volt csomagolva neki) de még nem szedtük a játékokat darabjaira. Mi következtünk. Viktor odaadta mindenkinek ami tőle volt, mi is megajándékoztuk egymást. Addig ő a dobozokat pakolta egymásra, nagyon tetszett neki a sok doboz. 

Atától egy ikeás fa vonatot kapott, amit Ata össze is szerelt neki, így azzal azonnal tudott játszani is. Kibontottuk a legó szállítóautót, azzal nagyon sokáig elvolt. Felgurultak az autók, majd le. Tologatta, egész ügyesen játszott vele.


 Megvacsoráztunk, csak úgy lapátolta a halászlét be, nagyon ízlett neki. Anyum mellett ült, Anyu pakolta ki a szálkát egy kistányérra. Oda kellett tenni Viktor mellé a kistányért, utánozta Nagyit. Persze szálka nem volt amit kipakoljon, de a mozdulat lemásolódott. :) 
Vacsora után Nagyival játszottak a vonattal. Nagyon tetszett Viktornak. :) 



Vonat után én következtem. Amit Dániából hoztunk neki játék, azzal kezdtünk ügyeskedni. Leesett az állam, olyan ügyes! Kértem, hogy válassza ki a pirosat. Körbenézett, majd gondolkodás nélkül kiemelt egy piros kupakot. Megmutattam neki, hogy a piros részre piros kupak kerül, a zöldre zöld, stb. Egy formát kiraktunk, a következőnél meg csak néztem, majdnem teljesen egyedül megcsinálta. A kék és a zöld közti különbség nem mindig volt neki egyértelmű, a kék helyre simán betette a zöldet és fordítva is, viszont amikor kértem, hogy zöld kupakot keressen, csak olyat vett ki a dobozból. 



Amikor megunta, akkor össze vissza kupakozott. Ki is vettem a képet, maga ötlete szerint pakolgatott, majd hozta oda és mondta: hű, és nagyon vigyorgott. Persze nagyon tetszett mindenkinek, annak nagyon örült, édes volt. 
Kicsit jött-ment, nagyon akart kólát, egye fene, engedtem neki egy icipicit. Nem pörgött fel vagy ilyesmi, azt figyeltem. 
Előszedegettem a dupló vonatot, amit Nagyijától kapott. Nem akartam igazán hogy együtt játsszunk, csak megnézni hogy milyen. Viktor rávetődött, összetette a kockákat, majd a kis zacskókba amikben az elemek voltak kezdett mindent visszapakolni. Amikor már nem fért bele több, dühös lett és hangot is adott. :) 
Kapott egy papírzacskót, abba tette bele a kincseit. Kicsit Atával is játszottak, majd ment fürdeni. A fürdőjátékok nagy sikert arattak szintén, ott Apuval szórakoztatták egymást. 
Szinte azonnal elaludt, nagyon sok volt neki az élmény. 




2011. december 19., hétfő

Megint egy évvel öregebb lettél és bölcsebb is talán...

Ismét eljött az a nap, amikor Tamarát ünnepeltük. 5 éves lett. 
Természetesen eleget tettünk a meghívásnak, és elmentünk Tamcsit felköszönteni. 

Jó sokan voltunk, akár csak tavaly. 




Tami szülei nagyon készültek a bulira, volt ott minden, ami szem szájnak ingere. 


Viktor hamar feloldódott. Szerintem aki a legjobban tetszett neki az Frida volt
és mint tavaly is, Zoli Édesanyja.


Tamara örült nagyon mindennek, csupa szív kislány. A vendégeknek, az ajándékoknak, a tortának, mindennek.



Isten éltessen Tamcsi még nagyon-nagyon sokáig, egészségben, szeretetben, boldogságban!

Télapó és Ezüstmackó

Marék Veronika írta ezt a történetet, nagyon kedves mese. Marék Veronika tudhat valamit, ugyanis Viktor az ő által írt meséket imádja, és másfél éves kora ellenére végig is hallgatja őket. 
Már régóta pedzegettem magamban, hogy bábszínházba kéne menni. Ezek az előadások elég interaktívak, és bár nem feltétlen Viktor korosztályának íródtak, de bíztam abban, hogy tetszeni fog neki.

Sok kisgyerek volt, elsősorban Anna Zsófi és Timike is, akik Viktor barátnői.


A Nefelejcs bábszínház előadásában néztük meg a darabot. A műsor majdnem teljes egészét végignézte Viktor, főleg azokat a részeket bámulta tátott szájjal, amiben a hóemberek szerepeltek. 






Az előadás után nagyon lesett egy kisfiút, nem tudtam miért. A kisfiúnál zizi volt, Viktor szeretett volna kapni. Leült melléje, és olyan "na, észreveszed hogy szeretnék kapni" tekintettel nézte a gyerek kezében levő zizit. Természetesen meg lett kínálva...


Első bábszínháznak tökéletes volt, örülök neki, hogy időt szántunk erre a programra is. 

... lesz öröm ha észreveszik, itt is járt a Télapó!

Azt hiszem nem esek túlzásba ha azt mondom, Viktor Nagyija sokkal jobban várta idén a Mikulást, mint Viktor. Már jó előre beszerezte Viktornak az ajándékát, mégpedig egy játékbabakocsit. Rózsaszínt kapott csak, de nem baj, hiszen attól ég hogy fiú, nyugodtan tologathat benne egy játékmackót, sőt, attól se lesz semmi baja ha babát ültet bele. 



Szépen minden meg volt szervezve. Az adventi vacsora után Viktor és Nagyi ürügyet találtak, hogy kimenjenek az utcára, és kintről vegye Viktor észre, hogy a kis piros csizmába beletette a Mikulás az ajándékot. 









Viktor arca felderült, a csodálkozás, az öröm, a döbbenet mind mind egyszerre ült ki a pofijára.





Azonnal birtokba vette az új babakocsit, a több ajándék, az édességek nem is nagyon érdekelték. 


Megutaztatta Enikő kiskutyáját is...




... majd sok-sok puszival jelezte Nagyinak, hogy mennyire örül annak, amit az Ő Télapója hozott neki. 


Szalagavató

December 2-án volt Viktor nagynénjének, Katának a szalagavatója. Nem volt kérdés számunkra, hogy eme jeles napra Viktor is eljöjjön-e, hiszen sok-sok zene, tánc, előadás, pici nyugtonülés... nameg Kata.

Sokat készültünk a szalagavatóra, ruhát kellett vásárolni Viktornak, mégse hétköznapi hóbelevancba jelenjen meg egy ünnepélyen. Nagyon szép kis ruhákat vettem neki, és bizton állíthatom, hogy a legcsinosabb fiú ő volt a szalagtűző ünnepélyen. 




A műsor háromnegyed részét végigülte Viktor, nyugodt volt, nem is zajongott, a maradék időben pedig beszélgettünk és játszottunk. Sokat kereste Katát, amikor észrevette mondta is: Kata.
Katán kívül Lajos bácsi, Julika néni és Heni néni voltak nagy kedvencek.

Miután befejeződött a tánc, Kata felkérte Viktor is táncolni. Aranyosak voltak együtt nagyon.




Az ünnepély után a tanároknak kis összejövetel volt szervezve, amin mi is részt vettünk. (Zsolt abban az iskolában tanít)
Viktor evett-ivott, futkározott, barátkozott. Nagyon jól éreztük magunkat a szalagavatón. 

2011. november 16., szerda

Mese, mese, meskete

Amikor még a pocakban lakott Viktor, nagyon sokat gondolkodtam azon, hogyan fogom vele megszerettetni az "olvasást", a könyveket. Nagyija azt mondta, majd meglátom, semmi extra erőfeszítés nem kell hozzá...
... és igaza lett. Viktor egészen pici korától imád képeskönyveket nézegetni. ( a képeken nincs 3 hónapos sem)



Amikor nagyobbacska lett, már egyedül is szívesen nézegette a mesekönyvet, sokszor hosszú perceken át elvolt vele.


Amióta nagyfiú, azóta nem csak itthon olvasunk, hanem ha lehetőség adódik, elmegyünk könyvesboltba mesekönyvet nézegetni. Itt akár órákat is elvan már Viktor.

Minden reggel 2-3 mesekönyvet kiolvasunk. Pl. a Laci és az oroszlánt már végighallgatja, az Annipanni, hull a hó!-t is, és vannak bizonyos történetek, amiknek csak a képeit nézegetjük. 

És egy aranyos történet mostanság: Diavetíteni akartunk Viktornak, érdeklődve figyelte, hogy mi készülődik. Befűztük, majd leoltottuk a villanyt, elmondtam mi fog történni. "Viktor, most anyu mesélni fog neked, először a Boribont mondom el." Abban a pillanatban felpattant Viktor, többet rá se nézett a falra, ment oda a könyvespolcához, és addig nem nyugodott, ameddig le nem vettem a polcról Boribont, és el nem meséltem neki. 

Örülök, hogy Viktornak a mese nem a televízióból érkezik, hanem a mesekönyvből!

2011. november 11., péntek

Másféléves nagyfiú

Viktor másfél éves lett. Újabb mérföldkő. Okos, szép és nagyon jófej kisfiú. 
86 centi és 11 kiló, 22-23-as a lába. Mindenben megfelel a korának, átlagos kisfiú. Természetesen nekem a legszebb és a legokosabb. 

Mozgás 

- stabilan jár, hátrálva is 
- pörög 
- guggolva sétál 
- lábujjon sétál 
- alacsony lépcsőre kapaszkodás nélkül felmegy 
- lefele is 
- kapaszkodva páros lábbal ugrál 
- székre, bútorra biztonsággal felmászik 
- székről már úgy is lemászik hogy nem fordul meg, hanem leereszkedik 
- próbál kimászni a kiságyból, bemászni a kádba (meg tudná csinálni, de nem engedem neki) 
- gyöngyöt felfűz 
- zárba belehelyezi a kulcsot 
- könyvet lapoz, pörgetve a lapokat 
- mutató-hüvelyk ujjal fog, csíp 
- lego elemeket egymásra helyezi 
- tornyot épít 
- táncol 
- fent-lent-mellett-mögött-előtt fogalmával tisztában van 
- az ismerős utcákat felismeri, mutatja merre menjünk 
- testrészeit maradéktalanul megmutatja (amiből kettő van, ott egyiket és másikat is) 

Játék, kedvenc időtöltés: 

- elsődleges a mesekönyv nézegetése, a lapok böngészése, kérdezgetés 
- gyöngyfűzés 
- legó, építkezés 
- autó tologatás 
- takarítás (söprögetés, felmosás, portörlés, porszívózás) 
- rajzolás 
- labdázás 
- motorozás 
- séta alatt dió, gesztenye keresése 

- nyugodt, kiegyensúlyozott 
- mosolygós, nem hisztis 
- érzelemgazdag, képről is felismer érzelmeket (sírás, nevetés) 
- ragaszkodó 
- hamar megbarátkozik bárkivel (egy-egy ember van akinél ez hosszabb ideig is eltart) 
- kommunikációt kezdeményez 
- sokat mókázik 
- éjszakát továbbra is végigalussza 
- ha kizökken a napirendjéből semmi problémát nem jelent számára, nem lesz nyűgös, nem lesz hisztis 
- könnyen alkalmazkodik az új helyzetekhez 
- memóriája jó 
- finommotorikája mégjobb 
- a ceruzát helyesen fogja (ha marokra veszi a kezébe és kérem, hogy rendesen fogja, akkor szabályosan tartja és úgy rajzol) 
- színt színnel, formát formával egyeztet 
- a legtöbb vadállatot és háziállatot felismeri (15-15db maximum) 
- önállóan, maszatolás nélkül iszik pohárból, üvegből (pl. ásványvizes üvegből is, sportkupak nélkül) 
- önállóan eszik (maszatosan) 
- domináns keze a jobb (evés, rajzolás, dobás) 
- cuppanós puszit ad 
- mennyiségfogalma 4-es körben kialakult ??? (vagyis nem tudom… vannak dolgok, amiből 4 db van. Ha nincs meg egy, keresi. Tudja hogy 4-nek kell lenni, amiből 3 van vagy 2 azzal is így van) 
- összetettebb kéréseket is megért, végrehajt 
- szabályokat ismeri, betartja (csak papírra rajzolunk, nem mászunk a lépcsőre, a mozgólépcsőn egyhelyben állunk, csak ülve eszünk stb) 

Beszéd (ebben nem brillírozik annyira :) ) A dupla szótagú szavakat (mama, papa, kaka, baba, kuka, pápá) tisztán ejti, jelentését ismeri. További szavai: csüccs, Erzsi, bogyó, tévé, labda, (baba) hoppá és a kukurikú, azaz klabklabklab. Kb. ennyi.




2011. november 8., kedd

Ősz van

Osvát Erzsébet: Jött őszanyó

Jött őszanyó hideg széllel,
aranysárga vízfestékkel.
Sárgák lettek a levelek.
fújtak, fújtak őszi szelek.

Fújtak, fújtak őszi szelek,
lehullottak a levelek.
Ott vannak a fák alatt,
látod a sok aranyat?


Újra itt az ősz. Viktor nagyon élvezi, hiszen mindenféle dolgot lehet ilyenkor találni odakint a szabadban. A legjobb dolog a dió és a gesztenye. Minden egyes nap meg kell állni a diófa alatt és keresni kell diót. 

A dión kívül mogyoró, makk, bogyók, sőt még az "orrocska" is bekerül Viktor kosarába. 




Nagyon sokat kirándulunk, jövünk-megyünk. Szeretjük az őszt.

Körömvágás

Eleinte nagyon könnyen ment, aztán kicsit nehézkessé vált, most pedig már egy jó kis csellel megy mint a karikacsapás Viktor körmeinek levágása.


Amikor vágom a körmét, abba a kezébe amit épp nem használok, adok egy olyan szemöldökcsipeszt, ami olló formájú, így Viktornak is van saját ollója.


Tegnap Apu körmöt vágott... és persze Viktor is.


2011. november 6., vasárnap

Cserge Tímea Eszter

Mi barátok, ők barátok... :)

Timike Anyujával még régibbre nyúlik vissza a barátságunk. 1993 szeptember 1-én ismerkedtünk meg, lassan 20 éve. Kimondani is sok, de azóta is töretlen a barátságunk. Annak idején nem is gondoltuk volna, hogy egyszerre leszünk Édesanyák.
Első találkozásukkor még egészen picik voltak...

Timi decemberben lesz 2 éves, egy tündéri, aranyos kislány. Mindig mosolyog, és persze odavannak egymásért Viktorral.


... és néha Erik is besegít :-)


Nyíregyháza, ikrek, utónyaralás

Annak idején, amikor még csak gondoltunk arra, hogy kisbabát szeretnénk, megismerkedtem Ritával. Akkor még Ő is csak szerette volna ha kisbabája születik, neki hamarabb sikerült... Kettő is, ikrei lettek, Bence és Máté. Több, mint két éve ismerkedtünk meg az internet segítségével, azóta napi szinten tartjuk a kapcsolatot. 


Október elején egy kedves meghívásnak eleget tettünk és leutaztunk nyíregyházára. 
Az út hosszabb volt, mint a repülőút Dániába, és ezúttal nem jött velünk Ata sem. Viktor nagyon jól viselkedett a vonaton, nem rendetlenkedett, azonban barátságot kötött egy nénivel, akivel szinte végig szórakoztatták egymást.


Leérve Nyíregyházára Rita és az ikrek vártak az állomáson. Olyan volt, mintha már ezer éve ismernénk egymást. 
Hazaérve Ritáékhoz Viktor meglepetést kapott, egy könyvcsomagot, ami a leges legtalálóbb ajándék neki.
Onnantól kezdve játék, játék, játék. Szerintem azonnal megtalálták a fiúk a közös hangot. 
Játszottak otthon...
... a játszótéren...
... rendeztek közös ivászatot...
... és bandáztak a főtéren is...


Estére nagyon elfáradtak, alig várták, hogy készen legyen a fürdővíz.
Megfürödtek...
... majd reggelig az igazak álmát aludták.
Másnap az állatkertet néztük meg. Feledhetetlen élmény volt, gyönyörű, parkos, állatos.





Egytányérból ettek... és nem vesztek össze...


Sajnos nagyon hamar eltelt az idő, indulnunk kellett haza. Az út hosszú volt, főleg, hogy velünk szemben egy ember iszonyúan horkolt. Az utolsó fél órában szundított el Viktor az ölemben.




Köszönünk szépen mindent Rita, Bence, Máté és Tibi! Remélem mielőbb viszont látunk Benneteket nálunk!