"Nyuszi, nyuszi, nyulacskám,
ne félj tőlem nincs puskám!
Van ám nékem egyebem,
zöld káposztalevelem.
Hímes tojást hozz nekem,
mert azt nagyon szeretem!
Mellé még sok csoki nyulat
aki eszi, jókat mulat."
Eljött húsvét napja, Viktorhoz is ellátogatott a Nyuszi. A körülményeknek köszönhetően, természetesen a kertbe tette le az ajándékát a hosszú fülű.
Apuval indultak keresgélni...
Hamar rá is lelt Viktor a meglepetésre.
Természetesen Nagyijával kóstolta meg Viktor a csokit... (Nagyi a fő-fő-fő csokis, drazsés, édességes)
A csokiért cserébe nagy ölelés járt.
Másnap kora reggel Viktor szépen, ahogy illik felöltözött, kis kosarat kapott a kezébe, és indultak Apuval locsolkodni.
"Én még kicsi vagyok,
Verset ezért nem is tudok,
De majd jönnek a nagyok,
Aztán majd mondanak azok."
Először engem, majd Nagyikáját, és Enikőt locsolta meg Viktor.
Tami segített Viktornak abban, hogy induljon neki felfedezőútra, ne csak a szoba közepén csücsüljön.
Dédi után Papáékhoz vették az irányt, majd felmentek az unokatesókhoz is, hogy tudjanak pirost tojást adni Viktornak.
Ezzel azonban nem ért véget a kiruccanás, másik unokatesókhoz is elmentek, ahol 5 lány várta Viktort.
Hazaérve összegezte Viktor a csokitojások, piros tojások, alma és egyéb szépségek tömkelegét, majd megebédelt, és álmában dolgozza fel a sok-sok élményt, amit ez a húsvét nyújtott neki.
